Elsőként hadd tegyek egy férfias vallomást: én botor meg voltam róla győződve, hogy a nem is olyan régen megjelent Battlefield Vietnam a hasonlóan nagy sikereket megélt Battlefield 1942 utódja. Tévedtem. A Digital Illusions ugyanis vietnámi kalandozásainkat amolyan "vadhajtásként" tartja számon, s az eredeti Battlefield-sorozat még csak most kapja meg a második epizódját. Azt a második epizódot, melyben immáron a modern idők csatatereit látogathatjuk meg, hogy ólommal tömjünk tele minden turbánost, csillagoslobogós műborostást vagy aprótermetű mandulaszeműt, kinek céljai és nézetei nem egyeznek a sajátunkkal.

Mint ahogy improvizált sztereotípiáimból nyilván kikövetkeztethettétek, három fél oldalán ragadhatunk karabélyt, egészen pontosan az Egyesült Államok, Kína és egy fantázia szülte Közel-Keleti Koalíció hadállományát erősíthetjük avagy gyengíthetjük, kinek mennyire jók a reflexei. Ez utóbbi különösképp figyelemreméltó és roppantmód reális, a fejlesztők szerint nyilvánvalóan nap mint nap előfordul, hogy egy izraeli és egy palesztin bajtársként vállvetve segítik egymást a szorult helyzetekben. Ám ha ezen a kis furcsaságon felülemelkedünk, könnyen rájöhetünk, hogy ők testesítik meg a minden hasonló műfajú játék esszenciáját, a "féreg módon lesből hátbalövök mindenkit" stílust, mely értő kezekben halálos - és egyben komoly játékélmény-degradáló hatással bír a hozzám hasonló amatőrök számára.

A cselekmény XXI. századba való helyezése természetesen a legújabb harci csodák bevetésének lehetőségével is jár, melyekből több mint harminc áll majd a rendelkezésünkre. Példának okáért jenki oldalon vezethetjük a híres-hírhedt Abrams tankot, Apache helikopterről oszthatjuk az áldást, valamint Humvee-vel lapíthatjuk ki az életünkre törő renitenskedőket. Gyalogosan (infantry „kasztot választva) sem leszünk majd védtelenek, hiszen M4-est nyomnak kezünkbe, melyen már az M203 gránátvető is figyel, garantálva minden szembejövőnek a barátságos és felettébb meleg fogadtatást.

Mindez, mit eddig leírtam, semmi különlegességet nem hordozott magában, s nem indokolja azt a fajta felfokozott várakozást, mely a Battlefield 2 március végi megjelenését övezi. Az a tény azonban igen, hogy immáron minden térképen akár száz (!) játékos is egymásnak eshet, természetesen gondosan kiegyensúlyozott járműelosztás kíséretében. Mondanom sem kell, ez a fajta tumultus egészen újszerű élménnyel ajándékozhatja meg még azokat is, kiknek életében fontos részt játszott az eddig megjelent két Battlefield-játék, ám számomra rejtély, hogy a fejlesztők vajon hogyan is teszik mindezt számunkra játszhatóvá, akadásmentessé és folyamatossá. Kellemes újításnak ígérkezik azon lehetőség is, mely szerint akár parancsnokként is részt vehetünk a játékban, kinek nincs más feladata, mint az akcióban részt vevő egységek mozgásának összehangolása. Immáron előléptetés esetén újabb járműveket, fegyvereket avagy járműfestéseket (!) is előcsalhatunk, mintegy jutalomként teljesítményünkért. A DICE szorgos munkatársai igyekszenek igazságosabbá gyúrni a pontrendszert, ahol mindenki azért kap majd elismerést, ami valóban a feladata - ergo a felcser sebeket kötöz, a gyalogos ordibálva írtja az írtanivalót, a mérnök szorgos méhként szálldos egyik járműtől a másikig, hogy minden a lehető legjobb állapotban legyen bázisunk környékén. Eme remekbeszabott változtatások mind a csapatmunka fontosságát emelik ki, mely valóban elengedhetetlen lesz a győzelemhez - nincs félelmetesebb ellenfél, mint egy összeszokott Battlefield-osztag.

A virtuális háborút vadiúj motor varázsolja majd képernyőinkre, mely a magas poligonszámú és hatalmas térképek megjelenítésén kívül tartogat még pár finomságot, mint például a már jólk ismert, ámde annál poénosabb rongybaba-effektust, valamint 3.0-s Pixel Shadert, mely soha nem látott minőségű vízfelületek rajzolásáért felelős. Nem árt majd arra sem figyelni, hogy mit is használunk fedezékként egy-egy vadabb tűzharc során, hiszen immáron a lövedékek képesek áthatolni bizonyos anyagokon - így lehet, hogy egy helikopter gépágyúja elől nem egy asztal lapja nyújtja a legbiztosabb védelmet.

Nagyon úgy tűnik számomra, hogy a svéd illetőségű Digital Illusions ismét valami egészen fenomenálissal készül előrukkolni tavasszal, melyre valóban megéri várni. Az elhangzott ígéretek nagyon hangzatosak, ám az eddig megjelent két Battlefield bizonyítja: ezek a srácok nem a levegőbe beszélnek.